Egészséges csokoladé a Xocia



Bevezető
Kakaó
Esettanulmányok
Termékek
Mennyibe kerül?
Keserű igazság
Video anyag
Üzleti lehetőség
Media
Inkább a Xocia csokoládé
Vélemények
Linkek
Reklámozási felület
Fórum
Galéria
Webáruház







                                      Egy kis kakaó történelem

Az édességek körében különleges helyet foglal el a csokoládé, illetve a kakaóból készült édességek. A kakaótermelés igazi bölcsője Dél Amerika, Felső-Amazon táján található. A kakaófa termése, a kakaóbab állandó meleget és sok csapadékot követel. A Dél Amerikán kívül, a kakaóbab legjobban Afrika, Ázsia, és Közép-Amerika trópusi területein terem, az Egyenlítőtől 15-20 fokig. Már több mint 3000 évvel ezelőtt ismerték az indián kultúrákban, és éppúgy élvezték Montezuma udvarában, mint napjainkban szerte a világon. A maja és az azték kultúrákban isteni eredetűnek tartották a csokoládét. A kakaót és a csokoládét Dél-Amerikából, az Újvilágból domonkos rendi szerzetesek hozták a XV. század közepén Spanyolországba, s hamarosan egész Európában elterjedt. A maja és az azték kultúrákban elsősorban a gyógyítás és a rituális szertartások fontos kelléke volt. A különböző istenek tiszteletére bemutatott áldozatoknál használták, de a vásárokon a kakaóbab pénzérmeként is szolgált. A kakaó szó maga is maja eredetű. A kakaócserje Linné svéd természettudós rendszerében Theobroma cacao, azaz az "istenek tápláléka" nevet kapta. Kezdetben csak italt kevertek belőle, amelyből kizárólag az uralkodók, a magas rangú papok, a hadvezérek, és esetenként a vallási szertartásokra kiszemelt áldozatok ihattak. Nők és gyermekek nem fogyaszthatták, ahhoz túl értékes és ritka csemegének számított. A kakaófa virágát a fürdővízbe dobták, hogy a magas rangú személyek kimerültségüket az illatos vízben enyhíthessék. A csokoládé fogyasztását századokon keresztül különösen azoknak ajánlották, akik megerőltető szellemi munkát végeztek, pl. kormánytisztviselőknek, egyházi embereknek, ügyvédeknek. Élénkítő hatása miatt szívesen alkalmazták depresszióban, kimerültségben, de nyugtatóként is beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

                                 A csokoládé, mint univerzális gyógyszer

A csokoládét a kakaófa sárgadinnyére emlékeztető gyümölcsében található kakaóbab feldolgozásával nyerik fermentálás, szárítás, pörkölés, sajtolás, őrlés, stb. műveletek segítségével. A kakaómasszából kisajtolt zsiradék a kakaóvaj, a megszárított kakaómassza őrleménye pedig a kakaópor. A csokoládé kakaóporból és kakaóvajból, cukor, tejcsokoládé esetén tej, s gyakran egyéb ízesítő-, illetve aromaanyag vagy más élelmi-anyag (pl. mogyoró, mandula, mazsola) hozzáadásával készül. A XVI-XX. század között több mint száz különféle megbetegedés kezelésére használták. Legfontosabb alkalmazási területei voltak: leromlott, lesoványodott betegek felhizlalása, kimerült, gyenge, erőtlen betegek idegrendszerének stimulálása, emésztési és kiválasztási funkciók javítása. Használták továbbá vérszegénység, étvágytalanság, szellemi kimerültség, székrekedés, luesz, tuberkolózis, köszvény, vesekőbetegség, lázas állapot kezelésére, vérzéscsillapításra, a szülési folyamat megkönnyítésére, az anyatej elválasztásának serkentésére, a szexuális vágy, illetve teljesítmény növelésére, stb. Ízjavító hatását ma is kihasználja a gyógyszeripar, a kakaóvaj pedig kenőcsök, kúpok alapanyaga. Sokan ma is úgy vélekednek, hogy a csokoládénak közérzet- és hangulatjavító hatása van. A csokoládéban van egy biogén amin - fenil-etil-amin -, melynek hatására megemelkedik az agy szerotonin- és endorfinszintje, s ez okozhatja a kellemes, kielégült hangulatot Magas energiaértéke miatt sportolóknak, hegymászóknak, s nagyobb túrára indulóknak azt javasolják, hogy vigyenek magukkal néhány tábla csokoládét. Ugyanilyen meggondolásból szerepel a katonák tartalékadagjában és az űrhajósok étrendjében is e finomság.

Ásványi és tápanyagforrás

Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legkedveltebb édesség a csokoládé. Gazdag B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. A B-vitaminok létfontosságúak az idegrendszer működésének biztosításához. Az E-vitamin hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), és kedvező hatása van az immunrendszerre. A réz mint nyomelem elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez.

 

Szívbarát kakaó?

A harvardi professzor két közép-amerikai indián törzset tanulmányozott. Az egyik, Kuna indián törzs egy szigetcsoporton lakik, nem messze Panamától. Ezek az indiánok hosszú idők óta, naponta nagy mennyiségű házi-készítésű kakaóitalt fogyasztanak. Ezzel ellentétben azok a Kuna indiánok, akik elhagyták a szigeteket és Panama külvárosaiban élnek, alig fogyasztanak kakaót, illetve a kakaóban található flavanolokat. A két csoport halotti igazolványait tanulmányozva Hollenberg professzor azt állapította meg, hogy a szigetlakó Kuna indiánok sokkal ritkábban szenvednek szív és érrendszeri, illetve rákos betegségekben, mint azok, akik elhagyták a szigeteket. A kutatók bemutatják, hogy a szigetlakó Kuna indiánok vérképében sokkal magasabb a flavanol illetve salétromsav-oxidok szintje (az utóbbi fontos szerepet játszik az érrendszer és a vérkeringés egészséges működésében).

Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a kakaóban található flavanolok csökkentik a szabad gyökök által okozott károsodásokat. A legfrissebb tanulmányok viszont már a kakaóban található flavanolok érrendszerünkre gyakorolt pozitív hatásairól tanúskodnak. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a kakaóban levő flavanolok különféle módon segítenek a szív- és érrendszer (keringési rendszer) egészségének megőrzésében: elősegítik az egészséges véráramlást és vérkeringést, a vérrögképződést csökkentik, az antioxidáns hatások mellett. Norman Hollenberg, a harvardi egyetem orvostudományi karának professzora a legfrissebb kutatási eredmények alapján úgy véli: a flavonolban gazdag kakaó-termékek fogyasztása különösen hatékony eszköz lehet a világ két leggyakoribb betegségének leküzdésében: a szív és érrendszeri betegségek illetve a rák elleni küzdelemben.

Szakértő szemmel:

A modern táplálkozástudományi kutatások a csokoládéról bebizonyították, hogy kismértékű fogyasztásuk előnyös a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében - áll a Táplálkozás és Tudomány 2006/2. hírlevelében, amelyet az MDOSZ ad ki. A csokoládé a polifenolok csoportjába tartozó flavonoidokat tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a vérrögök képződésének csökkentésében, ezáltal hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Egyes kutatások szerint a tejcsokoládéban lévő polifenolok kevésbé hasznosulnak, mint az étcsokoládéban lévők, így a kedvező hatás elérése érdekében mindenképpen az utóbbiak fogyasztása a javasolható. A csokoládé zsírsavösszetétele szintén kedvező a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, ugyanis 1/3 része egyszeresen telítetlen olajsav, ami nem növeli, sőt egyes esetekben inkább csökkenti a vér koleszterinszintjét. Az olajsav mellett ugyancsak jelentős mennyiségben található a csokoládéban a telített zsírsavakhoz tartozó sztearinsav és palmitinsav is. A sztearinsavról bebizonyosodott, hogy nem emeli a vér koleszterinszintjét, mérsékli a vérlemezkék összecsapódását, gátolja a vérrög kialakulását, és egy része egyszeresen telítetlen olajsavvá alakul.

Forrás: www.hazipatika.com







www.gyogyitocsokolade.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!